Méretezés! Számolja ki mekkora teljesítményű keresztáramú hővisszanyerős készülékre van szüksége
Méretezés! Számolja ki mekkora teljesítményű
keresztáramú hővisszanyerős készülékre van szüksége.
Ha többet szellőztetünk a kelleténél, a hővisszanyerő is több meleget dob ki. Optimális teljesítményű készüléket használjunk. Sajnos a hővisszanyerős gépeknél ez még sok embernek nem ilyen egyértelmű, és azt hiszi, minél nagyobb a huzat annál jobb. Ennyi erővel elég ha simán kinyitjuk az ablakot...
HŐCSERÉLŐS SZELLŐZTETŐ MÉRETEZÉS DIN 1946-6 FŐ ELVEI SZERINT
Nem nagy ördöngösség kiszámolni, vajon mekkora hővisszanyerős szellőztető gépre van szükségünk.
Rengeteg időt töltenek emberek a neten, hogy kitalálják, vajon milyen szellőztetésre van szükségük, miután leszigetelték a lakásukat és kicserélték a nyílászárókat. Teszik ezt az után, mikor már szinte légtömör zacskót húztak a házukra, és rájönnek, hogy a zacskóban csak gyűlik a pára, de nem tud hol távozni. Ez csak a látható probléma. A nem látható probléma az oxigénhiány. Reggelre gyakorlatilag fuldokolnak a sejtjeink. Nem halunk meg, csak esetleg fáj a fejünk, légszomjunk van. Lassan-lassan leépítjük a rosszul ellátott sejtjeinket, miközben szídjuk a párunkat az állandó szellőztetés miatt. Szinte észre sem vesszük. Egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik építési engedélyhez kötnék a műanyag nyílászárók felszerelését. Ez egy szellőztető rendszer nélkül az egészségre ártalmas környezetet hoz létre. Erre sajnos épp elég bizonyíték a nyílászáró cserék után megnövekvő szénmonoxid mérgezések száma nyílt égésterű tüzelőberendezések mellett. Ha ki-be szálunk egy klímás autóból a nagy melegben, magától értetődően tudjuk, mitől lettünk betegek. Mivel a rossz szellőztetés egészségi ártalmai lassabban jelentkeznek, így evvel nem igen törődünk.
Emellett sokan megijednek, hogy sok levegőt kell befújni amitől fázni fognak és kiviszi a meleget. Azt mindenki tudja évtizedek óta, hogy ha 24kW-os kazán kell a fűtéshez, akkor nem veszek 40kW-ost, hogy gyorsabban legyen meleg, mert sokkal gazdaságtalanabbul fog működni a fűtési rendszerünk. Sajnos a hővisszanyerős gépeknél ez még sok embernek nem ilyen egyértelmű, és azt hiszi, minél nagyobb a huzat annál jobb. Ennyi erővel elég ha simán kinyitjuk az ablakot. Ésszerű csak annyi meleget és párát kivinni, amit feltétlenül kell. Hiába a hővisszanyerők jó hatásfoka, a többletként kidobott levegő így pazarlás és sok járulékos energianövekedést hozhat, a behozott kipufogógázokon, pollenen és egyéb szennyezőanyagokon kívül! Nem is ragozom, gondolom megérti, miért nem kell több mint ami jó és optimális! A forgalmazó vagy a szerelő sokszor avval a kifogással él, hogy a nagyobb készülék alacsonyabb fordulatszámon jobb hatásfokkal működik. Ebben van igazság, de nézzük meg azt is, hogy a beszerzési költség jelentős felára egy optimális teljesítményű készülék helyett, vajon mikor térül meg? Megtérül-e egyáltalán, vagy csak az ajánlatadó kivitelező, vagy a forgalmazótól jutalékot leakasztó tervező jár e csak jól a pénzt kiadó végfelhasználó helyett.
A cikk alján lévő űrlap kitöltése után az ajánlattal elküldünk egy számítást, ahol a számításban lévő értékeket az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
- távolléti szellőzés: értelem szerint, ha senki nincs otthon. Normál esetben sosem áll le a berendezés. Az épületnek van egy természetes kipárolgása, sugárzása, stb, ami miatt szükség van egy alapszellőztetésre.
- alacsony szellőzés: ezt esti alváskor, délutáni sziesztánál, tévézésnél használjuk.
- normál szellőzés: ezt a normál otthoni életvitel esetén használjuk. Főzés, fürdés, jövés menés, stb.
- magas szellőztetés: hétvégi nagy sütés főzés, zuhanyzás és egyéb erősebb szaggal, párával járó tevékenységek, vendégsereg, stb.
Emellett kiszámoljuk a helyiségenként a szükséges légmennyiséget. Vannak olyanok, ahová befújjuk a levegőt, míg máshol meg elszívjuk. Egy helyiséghez csupán egy csövet kell vezetni. Vagyis egy helyiségbe általában csak befújunk, vagy elszívunk onnan. Ez alól általában csak az a kivétel, ha a konyha egyben van az étkezővel, vagy a nappalival. A szobákba betápláljuk a friss levegőt és a Wc, fürdő, konyha, spájz és hasonló párásodó, melegedő, szagosodó helyiségekből elszívjuk. Vagyis a szobákban túlnyomás van, ami a port és a szagokat kint tartja, míg a többi helyiségben vákuum.
A gép után egy-egy hangcsillapítót érdemes elhelyezni a lakás friss levegős és elszívó ágára. A befúvó ágra teszünk egy osztót, amiről minden helyiséget külön-külön csövezünk. Így kisebb eséllyel hallják a gyerekek telibe a csövön, hogy mi zajlik a hálószobában, mintha gerinc vezetékről ágazgatnánk le. A visszatérő csöveket is egyesével egy gyűjtőbe szedjük össze.
A helyiségeknél a légpótlásra mi a plafonon történő befúvást javasoljuk. Így a pár fokkal hűvösebb levegő a felszálló meleg levegővel hamar keveredik és észre sem vesszük, hogy egy kevéske hűvösebb levegő áramlik be. Arra ügyeljünk, hogy semmiképp ne a hálószoba ágya vagy a nappali kanapéja fölé szereljük.
Használat:
- kézi vezérlés: manuális kapcsolgatás. Ezt egy darabig használjuk, aztán valamelyik kapcsolásban általában úgy felejtjük.
- heti programkapcsoló. Ezt gondolom nem kell részletezni
- CO2 érzékelő alapján: Ha reggel elmegyünk, leáll magától alapjáratra a levegő frissülése után. Ahogy hazaérnek sorban a családtagok, fokozatosan nő a CO2 kibocsátás és nő vele a fordulat. Alváskor a légzésünk lecsökken és a gép is lejjebb veszi a teljesítményt.
- sok egyéb igényre megoldható több készülékünk.