Hővisszanyerős szellőztető rendszer telepítése!

Képhez magyarázó szöveg:

1. Hővisszanyerős szellőztető gép: Friss levegőt fúj be a szobákba, a szennyezett terekből elszívja a párát, szagokat. A friss levegőt megszűri a poroktól, vagy akár a pollenektől is. Hőveszteség nélkül szellőztet, a hőcserés technológia által. 
2. Hangcsillapító: Csökkenti a gép és a léghangot. A házba befelé menő friss és elszívott levegős ágban van elhelyezve 1 – 1 db.
3. Osztódoboz: A feladata, hogy megakadályozza az áthallást a helyiségek között. 1 db van a friss levegős (kék színű) és 1 db az elszívott levegős (piros színű) ágban. Innen indulnak meg a csövek a lakás helyiségei felé. 
4. Tetősapka vagy oldalfali kivezető: A gépnek 2 db kivezetés szükséges a külvilág felé, 1 db a friss és 1 db a kidobott levegőnek. A kivezetés történhet a tetőn vagy falon keresztül.
5. Légszelepek: A szelepeken keresztül szívja el és fújja be a gép a levegőt a helyiségekből/be.  A rendszer beszabályzásában is szerepe van, itt kell beállítani a légmennyiségeket. 

Jó tanácsok a szellőztető rendszer telepítéséhez: 

• A friss levegő beszívása és az elszívott levegő kidobása között 3 méter távolságot kell megtartani, hogy ne szívja vissza a gép a szennyezett levegőt. 
• A befújási és elszívási pontokat az ajtótól minél távolabb kell elhelyezni. A fejfölé nem célszerű a befújást elhelyezni, mert mikor alszunk akkor huzatérzetünk fog keletkezni a kis légmennyiség ellenére is. 
• A konyhában a tűzhelytől 1,5 m-nyi távolságot kell megtartani, hogy felhíguljon a zsíros levegő. Ha közvetlenül a tűzhely fölé raknánk a légszelepet akkor a plafon egyidő után zsírfoltos lesz.
• Fontos az ajtóküszöb méretének megfelelő megválasztása is, mert ha túl kicsi a rés akkor a levegő nem fog kiáramlani a helyiségből. Ezáltal nem fog megvalósulni a ház teljes átszellőzése. A légmennyiségekhez tartozó küszöbméreteket az alul lévő táblázat tartalmazza. 
• Ha fűtetlen térben vezetjük el a csöveket, akkor le kell szigetelni a csőszakaszokat és az osztódobozt is, hogy elkerüljük a páralecsapódást a csőben. Szigeteléshez bármilyen gyapot anyag jó, legalább 5 cm vastagságút kell használni. 
• A szellőztető gépekben kondenz víz keletkezik a működésből adódóan, ennek elvezetésére egy csőcsonk áll rendelkezésre. Fontos, hogy gondoskodjunk a kondenz víz elvezetéséről. A gépre csatlakoztatott elvezető csőnek pár fokos lejtést kell csinálni, hogy ne álljon meg a víz a csőben. 
• A szellőztető gépeknek van saját hang és hőszigetelő rétege, amely általában habosított műanyagból készül. Ez a szigetelő réteg lehetővé teszi, hogy a gépünket fűtetlen padlástérben is eltudjuk helyezni. 

Most jöjjön néhány jó tanács, a rendszer helyes üzemeltetéséhez:

• A szellőztető gépet a nap 24 órájában kell üzemeltetni, ha leállítjuk huzamosabb időre a készüléket akkor több kellemetlenség fog adódni belőle: 

Mivel nincs friss levegő pótlás, ezért a jól szigetelt házban hamar el fog fogyni a levegő, 1 – 2 óra múlva „állottnak” érzékeljük a benti levegőt.

A csőben mivel nem jár folyamatosan a meleg levegő, ami átmelegítse a csőfalat, párakicsapódás fordulhat elő, mert a légszelepeken át megindul felfelé a benti páradús levegő. Számos példa volt már rá a gyakorlatban, hogy a csőből ki lehetett önteni a kondenz vizet olyan sok volt benne.

A belső páratartalom szintje magasra szökik, ami újra penészképződéshez vezethet.

• A hővisszanyerős készülék szűrőit havonta érdemes ellenőrizni, hogy mennyire szennyezett, egyszer ki lehet rázni, porszívózni őket. De a következő ellenőrzéskor mindenképpen cserélni kell. 
• A komplett csőrendszert 10 – 15 évente szükséges kitisztítattni a lerakodott portól, erre szakosodott céggel. 

Ha felkeltettük érdeklődését, akkor a DIN 1946-6 szabvány szerint méretezünk önnek hővisszanyerős szellőztető gépet. Nem életszerű és semmilyen szabvánnyal nem igazán össze-egyeztethető az amikor helyiségenként 40 vagy 60m3/h helyiségenként a számolás alapja. A szakszerű számítás a légelosztásnál figyelembe veszi a helyiségek funkciója, felhasználása szerinti levegőigényt.