iV-Smart+ decentralizált hővisszanyerős szellőztető készülék

Némi egyszerű és közérthető leírással igyekszünk megmagyarázni, milyen lényeges változások történek lakásunkban az új építési megoldások miatt és milyen sorrendben adják ki lépésről lépésre a pénzt félmegoldásokra! Egy korábban, akár 80-90-es években épült családi házban a fa nyílászárókon, falnyílásokon és kéményeken minimum 2-400m3 levegő mozgott óránként szeles időben, de ha jó volt a kőműves, meg az ablak, akkor 4-800m3 is lehetett. Ugye emlékszünk még sok helyen a szélben lobogó függönyre becsukott ablak mellett. Ezután elkezdték teljesen logikusan leszigetelni a házat és lecserélni a nyílászárókat. Ehhez társul az új építésű házaknál, hogy mivel már nem kalákában tákolták a házat és az építőanyagok is változtak, így kevésbé lett porózus, repedezett, tömítetlen a szerkezet. Miután szépen lezártunk minden nyílást és ezt szakszerűen, jól csináltuk meg, akkor az első télen választani kellett a magasra ugrott páratartalom miatt, ami sokszor elérte a 80-85%-ot is. Vagy nyitva marad bukóra egész télen az ablak, vagy vizesedik a ház, penészesedik a fal. Egyesek úgy vannak vele, hogy mivel nem hűl ki a lakás, így biztosan nem megy ki sok meleg. Ez csak azért van mert a kazánja jól működik és nem látja a gázszámlán külön tételben a bukóablakra jutó rezsit. Egy 40x40cm-es bukóablak egy téli szezonban 45-50000.-Ft-nyi meleget enged el. Így tudjuk tartani általában a 40-60% közti ideális páratartalmat. Ha azt látjuk, hogy 60% alatti páratartalomnál is kiüt a pára, az mindenképpen építészeti probléma egy normálisan fűtött lakás esetében. 70-75% páratartalom felett viszont szinte már kötelező, hogy valahol lecsapódjon. Aki tovább akar lépni ezen az először becsukja az ablakot és veszi az olcsónak tűnő párátlanítókat. Ha nem túl jó a szigetelés, akkor részlegesen megoldódik a történet pára tekintetében. Ha nem akkor jön az elektromos párátlanító. 3-400W teljesítmény kell egy igazán párás házhoz, ami úgy 20liter/nap párátlanító teljesítmény névlegesen. Visszajelzések alapján napi 8-10 liter vizet fog meg a készülék egy 70% páratartalom feletti lakásból. A legszebb a történetben amit senki nem lát, csak esetleg érez, és tudat alatt azért szellőztet folyamatosan, az hogy nagyon rossz a levegő szellőztetés nélkül a lakásban. Ha a szobatermosztáton nem csak hőmérséklete, esetleg párát látnánk kijelezve, hanem CO2 érték is, akkor nyugodtan, túlzás nélkül mondom, hogy sokan menekülnének a lakásból, vagy nem akarnának egész éjjel nyitott ablak nélkül aludni. Az erdei levegő általában 400ppm egység CO2-t tartalmaz (1000ppm érték, jelent 0,1%-os koncentrációt). Nagyjából 1000ppm-ig egészséges. 2000ppm körül már gyakorlatilag azt érezzük mint amikor bemegyünk egy zsúfolt tárgyalóba és 5 perc után megszólalunk, hogy ablakot kéne nyitni mert nincs levegő. 2-3000ppm felett már fejfájás és rossz közérzet a normális jelenség. Az érzékenyebbek sokszor már 1500ppm érték felett nem értik miért fáj a fejük. Az életben ez úgy van, hogy ha este kiszellőztetjük a lakást akkor egy normális 6-800ppm érték mellett elalszunk. Ezután éjszaka lassan elhasználjuk a levegőt, aminek következtében hajnalra 2-3000ppm értékre nő a CO2 szint. Ehhez lassan hozzászokik a szervezet, hiszen egy elhúzódó, nem hirtelen történt állapotváltozás. Reggel nyűgösebbek, fáradtabbak vagyunk, hiszen a szervezetünk nem kapta meg a szükséges oxigén menyiséget. Lényegében lassan lassan fuldoklik, mintha mindig a víz alá dugnák a fejünket, de azért nem annyira, hogy rögtön meghalljunk. Viszont az agy és a szerveink sem kap elég oxigént. A csecsemőknél tudjuk mivel jár a rövid ideig való születéskori oxigénhiány. Mi hasonló, de szerencsére kevésbé durva oxigénhiány miatt tesszük tönkre idősebb korunkra szervezetünket a tartós fuldoklással. Ez egy gyorsabb öregedéshez, betegségekre nagyobb fogékonysághoz, allergia érzékenységhez vezet. Ha egy ilyen oxigénszegény helyiségbe lépünk a jó levegőről, rögtön pánikol a szervezetünk, de az éjszakai lassú oxigénfogyást lényegében megszokjuk. Ez ugyanolyan, mint amikor a békát forró vízbe dobjuk és pánikszerűen menekül, de ha hideg vízbe tesszük és lassan melegítjük, akkor szépen megfől, anélkül hogy ki akarna jönni a vízből. Ugyanilyen jelenség történik velünk éjszaka a hálószobában. Aztán jón a kifogás: Van 120m2-es lakásom, nagy a légtér és nyitva a lakáson belül minden ajtó. Na hát nekik mondom, hogy úgy ahogy egy gázbojler szén-monoxidja megtud ölni egy ekkora házban is egy családot a CO2 is szép lassan teszi a dolgát. Csak kis kitérőként azért itt gyorsan megjegyzem, több ügyfelünknél is beszélgetés közben előjött, hogy a szénmonoxid érzékelő rendszeresen jelez, de kinyomja, szellőztet egyet és kész. Más megoldáson nem töri a fejét. Gyakorlatilag ha szépen lassan megmérgezzük magunkat és meghalunk az nem fáj, de ha penész van a falon és festetni kell, az igen!!! Van aki kínlódik, fórumokat olvas, barkácsol és csodákra vár. Lehet az ablakra réseket fúrni és beengedni a friss levegőt, abban a tudatban, hogy ez nem nagyon növeli a fűtésszámlát, de kérem, akkor miért nem hagytuk meg a régi ablakot? Minek szigeteltünk, ha a hideget beengedjük! A legszebb, hogy sokszor ez sem elég csak úgy, hanem egy központi kis ventilátor kerül a fürdőszobába vagy a WC-be, ami párára kapcsol és az ablakréseken folyamatosan szívja be a hideget. Ha bejön egy vevőnk WC ventilátorért, akkor sokszor azt kérdezi, hogy menyi levegő megy ki a zsalus ventilátor résein, mert nem szeretné ha kimenne a meleg azon a negyed milliméteres hézagon, közben az ablakokon sokszor 20-25 x 1-1,5cm-es légbeeresztőkön engedik be a levegőt, hogy ne legyen penész. Normálisak vagyunk kérem? Ha jó megoldást keresünk akkor az a hővisszanyerős szellőztető. Nem csodákat ígérve ár-érték arányban egy optimálisan 60-80%-os hő megtakarítással egy kellemes oxigéntartalmú és páratartalmú levegőt érhetünk el. Ami fontos, hogy se többet, se kevesebbet ne szellőztessünk, mint amire szükségünk van. Egy nagyjából 120m-es háznál 50-190m3/h levegőre van szükségünk, annak függvényében, hogy épp távol vagyunk-e otthonról, vagy ép párnacsata zajlik, vagy zuhanyzás, főzés. Ez nem sok levegő, és nem is hideg. Csupán arról kell gondoskodni a számításunk alapján, hogy mindig optimális legyen. Ha nem akarjuk kapcsolgatni akkor fel kell szerelni egy CO2 mérőt, ami fokozatmentesen gondoskodik a CO2 szintnek megfelelő légmennyiségről. Páraérzékelőt azért nem szoktunk külön javasolni vezérléshez, mert normál esetben nagyobb a CO2 igény mint a pára miatti szellőztetési igény. Csak sajnos ez utóbbit nem látjuk otthon és "amit nem látunk az nem, fáj, csak esetleg a fejünk reggel". Nem javasoljuk azt sem, hogy túlzásba essünk, hiszen a többletként kivitt levegő is tartalmaz hőt, valamint, a helyette bejött levegő szmog, pollen tartalmát sem szeretnénk. Ha úgy érzi érdekli a téma olvasson tovább az oldalainkon, vagy kérjen árajánlatot készülékre.