Tippek, javaslatok hőcserélős szellőztetés kialakításához.

A berendezés fő funkciója, hogy az épület hőszigetelése és a kicserélt nyílászárók által bezárt lakásba friss levegőt juttasson gazdaságosan. Mielőtt vásárolna, vagy elkezdené kiépíteni a rendszert, érdemes pár szempontot figyelembe venni.

Teljesítmény kiválasztása:
A Német szabvány alapján készülnek a számítások nálunk a szükséges gép kiválasztásához. Ezen az oldalon kiszámolhatja a lakása szellőztetéséhez szükséges légmennyiséget. "Légmennyiség kalkulátor".
Mi történik ha nem jól méretezzük a gépet:
- alulméretezésnél nincs megfelelő légmennyiség és az optimálisnál kevesebb oxigén, valamint magasabb páratartalom lesz a lakásban.
- Ha többet szellőztetünk a kelleténél, a hővisszanyerő is több meleget dob ki. Optimális teljesítményű készüléket használjunk. Sajnos a hővisszanyerős gépeknél ez még sok embernek nem ilyen egyértelmű, és azt hiszi, minél nagyobb a huzat annál jobb. Ennyi erővel elég ha simán kinyitjuk az ablakot. Ésszerű csak annyi meleget és párát kivinni, amit feltétlenül kell. Hiába a hővisszanyerők jó hatásfoka, a többletként kidobott levegő így pazarlás és sok járulékos energianövekedést hozhat, a behozott kipufogógázokon, pollenen és egyéb szennyezőanyagokon kívül! Nem is ragozom, gondolom megérti, miért nem kell több mint ami jó és optimális! Ezen felül főleg a hölgyeknél természetes módon huzat érzett lesz, aminek következtében nem használják sok helyen a készüléket. A kivitelező a túlméretezett gépnél javasolni fog egy utófűtőt, vagy már eleve meg is vásároltat, ami plusz energiaköltség árán melegíti a befújt levegőt, még kevésbé energia-hatékonnyá téve a készüléket. Gyakori, hogy 150-200m3/h-ás hőigényű házra 4-500m3/h-ás készüléket szerelnek. Ha egy városi kis autót akarok venni, akkor nem fogadok el helyette egy 5 ajtós kombit. Tehát ha 200m3/h kell akkor nem veszek két, háromszor annyiért 400m3/h-st, aminek a költsége sosem térül meg, márpedig ha energiát akarok spórolni, akkor ezt költséghatékonyan akarom tenni. Van aki luxusautót használ az ismerősök előtti felvágásra, mert megteheti. Itt viszont nincs sok értelme a fölösleges többletköltségnek, mert-e miatt a barátok sem fognak jobban felnézni ránk.


Hőcserélő hatásfoka:
Sokszor látjuk, hogy hatásfoknak hatalmas számok vannak kiírva, majd vásárlás után tapasztaljuk, hogy a mégis magasabb a rezsiszámla, mint amire gondoltunk. Az alábbi példában mutatjuk, hogyan érdemes megnézni, hogy melyik hőcserélő hatásfoka nagyobb. Például az alábbi ábra egy 350 m3/h-ás légkezelő hatásfokát mutatja. A katalógus szerint 78%-os hatásfokú. Ezt 0 m3/h-ás légszállítás körül éri el. A maximum légszállításnál, ami 350 m3/h-nál már 62% a hatásfoka. A hatásfokot a tényleges üzemi légmennyiségre kell vizsgálni. Az előző példánkban lévő 160m3/h-nál a hatásfok ennél a készüléknél 67°körül van, ami messze van a hirdetett 78%-tol. Ez szinte minden gyártónál így van megadva, mivel nincs rá kötelező egységes előírás, mint mondjuk a bankoknál a THM megadása.

Javasolt kiegészítők:
Amennyiben a bejövő friss levegő túl hideg, úgy páralecsapódás és jégdugó alakulhat ki a hőcserélőben. A legtöbb készülékben van fagyvédelem, ami kikapcsolja ilyenkor a berendezést. A másik megoldás egy előfűtő, ami -4 fokra fűti a bejövő levegőt, ami már egy 20 fok körüli kimenő levegő-hőmérséklet esetén nem okoz fagyveszélyt. Erre egy külön beszerelt elektromos vagy meleg-vizes kalorifert javasolunk.
Ha azért vásárolja készüléket, mert nagyon párásodik a lakás, úgy megfontolandó egy páraérzékelő elhelyezése a legpárásabb helyiségbe, ami az alacsony teljesítményen folyamatosan szellőztető hőcserélőt átkapcsolja magasabb teljesítményre ha megnő a páratartalom. Ezen kívül használható CO2 érzékelő, vagy egyéb légminőség érzékelő, amik automatikusan változtatják a ventilátor teljesítmény szintjét.


Használati javaslatok:
Ha kellemes levegőt szeretnénk otthonunkban akkor nem óránként 5-10 percre kapcsoljuk be, mint oly sok szellőztető rendszernél teszik hibásan, hanem folyamatosan járatjuk. Inkább kevesebb légáram egyenletesen, mint egy-egy huzat időszakosan a nyakunkba.

Szerelés:
A helyiségekben úgy érdemes elhelyezni a befúvási pontokat, hogy az az ablak (-ok) közelében legyen, míg az elszívás a szemközti oldalon az ajtónál, vagy az ajtón kívül a folyosón, fürdőszobában, gardróbban legyen. Ez utóbbi esetben ajtórácsot kell alkalmazni, vagy a küszöbnél kb. 1cm-es rést az ajtó alján. A csövezést lehetőleg ne egy gerincből leágazó ágakkal oldjuk meg, hanem egy légelosztó dobozt szereljünk fel, ahonnét minden helyiséghez külön-külön csővezeték halad. Ez jelentősen csökkenti a helyiségek közti áthallást,valamint a konyhai elszívó ágban lerakódott zsírszag miatti csőhálózat takarításra is ritkábban van szükség.