RÖVID ISMERTETÉS A DIN 1946-6 SZABVÁNY HŐVISSZANYERŐS SZELLŐZTETÉSRŐL SZÓLÓ RÉSZEIRŐL

A DIN 1946-6 szabvány egy 125 oldalas anyag, ami ismerteti  lakások szellőztetésének tervezésének, szerelésének, használatának irányelveit.
Nem fogjuk kivesézni az egészet, csak az alapokat ismertetjük tömören a hővisszanyerős szellőztetéshez. Célunk a DIN 1946-6 szabvány ismertetése olyan mértékben, hogy a vásárlók is annyi alapismeretet szerezzenek, amivel lehet némi fogalmuk, hogy a témában kapott árajánlatai mennyire korrekt szakmai számításokon alapszanak.

A teljesség igénye nélkül a hővisszanyerős szellőztetésre vonatkozó részekből emelünk ki főbb részeket, amik hatékony szellőztetést tesznek lehetővé egy igazi költséghatékony kialakítás mellett. Fő szempont az egészséges levegőminőség tartása és a penészesedés megakadályozása.

A lakások szellőztetéséhez több számítást kell elvégezni, amiből a legnagyobb értéket kell figyelembe venni a gép méretezésénél.

Először is egy táblázatot mutatunk, ami megadja, hogy lakások esetében a különböző alapfeladatokhoz, mennyi levegőre van szükség az alapterület függvényében normál belmagasságnál.

DIN 1946-6 szabvány szerinti lakás levegő igény m2-enként.

Ehhez a táblázathoz tartozik egy számítási képlet is, de a táblázatban megadott értékek jó támpontot adnak mindenkinek. Cégünk a megrendelőktől kapott alaprajzok alapján a képlettel számolja a területhez tartozó szellőztetési igényt.

Ehhez még kalkulálni kell, hogy egy embernek általában 30m3/h friss levegőre van szüksége általában, míg ez egy családi párnacsatánál, otthoni edzésnél 40m3/h körül van.
Vagyis ki kell számolni a lakók számához szükséges friss levegő szükségletet. Ha ez nagyobb a m2-hez tartozó értéknél, akkor a gép kiválasztásánál ezt vegyük figyelembe.
Egy másik táblázat szerinti friss levegő igény. Az otthoni átlagtevékenységhez és az 1000ppm érték alatti CO2 szint tartásához elegendő a 30m3/h friss levegő. 1000ppm értéknél a lvegő 0,1%-os CO2 koncentrációt tartalmaz.:

A szabvány eredetileg még számítással figyelembe veszi a különböző tájolású ablakok légbeeresztését, huzat hatását, amivel korrigálja a kapott számítási eredményeket. A mai korszerű nyílászárók mellett ez már maximum 10% körüli érték, igazából akkor veszünk figyelembe, ha az egyel kisebb vagy nagyobb teljesítményű készülék között jelentősebb ugrás van légszállításban vagy árban.

Mindezek mellé meg kell nézni a helyiségek funkciója szerinti alap légmennyiséget is az alábbi táblázat szerint.

Légmennyiség arányos elosztása a terekben:

Ha ez alapján is megnéztük az eredményt, akkor nézzük meg melyik számolással jön ki a legnagyobb. Azt az értéket vegyük alapul. Ezután ha em a legutóbbi a legnagyobb, akkor ehhez arányosan osszuk szét a töbletet, hogy meglegyen a helyiségek szerinti arányos befúvás és elszívás.

Mint látjuk, nem úgy működik, ahogy sok terven látom, hogy egy-egy helyiséget beállítanak 40 vagy 60m3/h légszállításra, majd felszorozzák a helyiségek számával. Ebből kijön egy rosszul számolt túlméretezett gép és a biztonság kedvéért még rádobnak egy lapáttal a nagyobb méretűre, nehogy elrontsanak valamit. Ilyenkor Ön vesz egy jóval drágább beszerzésű túlméretezett gépet. A reklamáció esetén a válasz, ha kisebb fordulaton járatja gazdaságosabb. Lehet, hogy úgy már kisebb a rezsi, de kérdés, hogy a jóval magasabb beszerzési költség mikor térül meg, vagy megtérül-e? Sokan avval érvelnek, hogy ne nézzünk gazdaságosságot, hiszen ez komfort. Viszont ha komfort és nem számít a gazdaságosság, akkor minek ruházzunk bele ennyi pénzt, inkább nyissunk ablakot. Tehát a hatékonyságra törekszünk akkor a beszerzési ár és a hatékonyság összességét érdemes nézni a szűrők cseréjének költségével együtt!