361 – Torlócsappantyú wafer PN16 – Ház: Acél, Tányér: Acél, Ülék: EPDM DN200

361 Acél csappantyú wafer

További információk

Leírás

A visszacsapó szelep fő feladata a rendszerbe szerelve, a közeg áramlását csak egy irányba engedni. A rendszerbe szereljük, ha bármilyen okból nem akarjuk, hogy visszaáramoljon a közeg. Az áramlási veszteség kismértékű, a nyitó nyomás pár tíz, vagy pár száz milibar (kiviteltől függően változhat). Az áramló közeg alapján léteznek tisztavízre, szennyvízre, levegőre és különleges közegekre is visszacsapó szelepek.
Egy különleges visszacsapó szelep típus az úgynevezett lábszelep. Ezt jellemzően az önfelszívó szivattyúk szívótömlőjének végére szerelik, tulajdonképpen egy szűrőkosárral egybeszerelt visszacsapó szelep. A szállított közeg általában tiszta, vagy igen kis mértékben szennyezett víz. Feladata, hogy a szivattyú ne tudja „elejteni” a vizet, megakadályozza, hogy fellevegősödjön, ami a szivattyú meghibásodásához vezethet (a szállított víz hőt von el a szivattyútól, ha ez nem teljesül, túlmelegedhet, ezt nevezzük szárazonfutásnak).
Működésüket tekintve a visszacsapó szelepek egyszerű, segédenergia nélkül működő szerelvények. Sok megoldás létezik: rugós visszacsapó szelep esetében egy rugó segít zárni, ha megszűnik az áramlás. Előnye, hogy bármilyen helyzetben beszerelhető. Golyós visszacsapó szelep esetében egy gömb alakú zárótest zár, ennél figyelni kell a beszerelés helyzetére, a golyó szabadon mozoghat, a gravitáció segíti a záráskor. Tányéros csappantyú esetén a mozgó tányér súlya (és az esetlegesen visszáramló közeg súlya) eredményezi a zárást. Persze minden kialakításra jellemző, hogy az ellenoldali nyomás növeli a tömítési nyomást.
Tervezéskor figyelni kell a rendszer paramétereire: közeg típusa, nyomása, hőmérséklete, szállított térfogatáram.