Higroszabályozású, falátvezetéses légbevezető, 5-40 m3/h (10 Pa), 10-80 m3/h (40 Pa), fehér AERECO EFT 125 Fehér Higroszabályozású, falátvezetéses légbevezető
A külső rács nem tartozék, külön kell megrendelni!
Működés: fix állású, a levegő beáramlás mértéke fojtóbetéttel (csomagolás része) állítható!
A kép csak illusztráció!
Gázkészülékekhez használható!
A falnyílásra szerelhető EHT higroszabályozású, és EFT fix léghozamú légbevezetők a nyílászáróra szerelhető típusok ideális fali megfelelője. Ha a légbevezető valamiért nem szerelhető az ablakra, a fali légbevezető a jó választás. Akusztikus kiegészítőkkel hangcsillapítása kimagasló.
Az EHT légbevezetők is rendelhetők záróretesszel ellátott kivitelben, hogy védettek legyünk a túlzott hideg és a szélhatás ellen.
A nem zárható és növelt minimum hozamú légbevezetők alkalmasak a nyílt égésterű gázkészülékek, kályhák, kandallók égési és szellőző levegőjének utánpótlására. Kiválasztásuk tervezői feladat!
Páraérzékelős: a légszállítást a belső relatív páratartalom szerint szabályozza (kivéve az EFT típus).
Kör alakú nyílásra: viszonylag könnyen kialakítható kör alakú nyílásra szerelhető, ez utólagos beépítésnél különösen előnyös.
Hangcsillapítás: alapesetben Dn,e,w=36 dB, akusztikus kiegészítőkkel akár Dn,e,w=45(52) dB
Egyszerű karbantartás: beszabályozás nem szükséges, csak éves portalanítást, rovarrács tisztítást igényel
EHT automatikus működésű higro(pára)érzékelős szellőző, légbevezetők: A helyiség páratartalmának függvényében, automatikusan szabályozza a bejutásra kerülő friss levegő mennyiségét. Csak annyi levegőt enged be, amennyi ténylegesen a helyiség optimális levegőminőségéhez szükséges, ezáltal nem okoz felesleges fűtési energiaveszteséget. Egyes növelt léghozamú EHT, valamint fix léghozamú EFT típusok nyílt égésterű gázkészülékek, kályhák kandallók biztonságos légutánpótlásához ajánlott típus. Kiválasztáshoz kérje szakember segítségét!
Könnyen felszerelhető akár házilag is. A szükséges ø100 mm-es faláttörés koronás fúróval kialakítható, a fokozott zajcsillapítású (52 dB) összeállításnak ø125 mm-es faláttörés és átvezető cső szükséges.
Hogyan tisztítható a rovarrács? Ennél mi sem egyszerűbb… AEA 774 belső rovarrács alkalmazásakor az EHT, EFT lepattintása után belülről könnyen hozzáférhető, az AEA 778 szúnyoghálós külső esővédő kívülről tisztítható. Az EFT 125 légbevezető esetén a szett tartalmazza az esővédőt.
■: standard ◊: rendelhető
Általában a hővisszanyerős szellőztető rendszereket javasoljuk, hiszen rezsiben van lényeges különbség a két rendszer között és a komfortérzetben is van eltérés.
Ha mégis rá vagyunk kényszerülve a légbeeresztős rendszerre, akkor elhelyezési szempontból kétféle légbeeresztést alakíthatunk ki:
Funkció szerint is alapban kétféléről beszélhetünk:
A fentieken kívül léteznek még mindenféle extra tulajdonságú, csicsamicsa légbeeresztők, de ha már arra van pénze valakinek, akkor miért engedje be a hidget, hiszen azok nak az áraiból már általában jól működő hővisszanyerős rendszert tudunk ajánlani.
Ami nagyon fontos, hogy, attól, hogy az ablakra légbeeresztőt helyezünk, még nem fog megmozdulni a levegő ha nem fúj a szél.
Ha levegő beeresztést így sebtiben kitárgyaltuk akkor nézzük meg mi lesz vele, ha bejött. Hiszen általában pára és oxigénhiány miatt engedjük be, de a párának el is kell mennie valahová. Erre létezik többféle megoldás. Itt nem akarunk belemenni a költséges extra megoldásokba, a legegyszerűbb hatékony ár-érték arányú megoldást javaslom. Ha ennél komolyabb rendszer kell, akkor az ára miatt tényleg vegyünk hővisszanyerőst.
Javasolt elszívásként a fürdőszobába vagy WC-be egy 24 órás ventilátort elhelyezni. Fontos, hogy 24-órás és nem WC ventilátor, aminek a csapágya nem bírja ki általában a folyamatos üzemet.
A 24 órás ventilátor helyes beállítás esetén folyamatosan megy egész nap egy alapjáraton. Amikor a lakásban a páratatalom megnő, akkor magasabb sebességre kapcsolva igyekszik megoldani a problémánkat.
A másik megoldás egy csőventilátor vagy egyéb központi ventilátor elhelyezése és csövel leállni a legkényesebb helyiségek közelébe az elszíváshoz. Ez egy költségesebb megoldás. Ezekhez a csőventilátorokhoz csatlakoztatni kell még egy páraszabályozót.
Az IFAN ventilátorok alkalmasak a 24 órás alacsony, zajtalan működésre, úgy, hogy szükség esetén magasabb fokozatra kapcsolva tegyék a dolgukat.
Ha az Ifan ventilátor helyett komolyabb központi önszabályozós gépet szeretnénk, akkor az AERECO központi elszívóit javaslom.
Némi egyszerű és közérthető leírással igyekszünk megmagyarázni, milyen lényeges változások történek lakásunkban az új építési megoldások miatt és milyen sorrendben adják ki lépésről lépésre a pénzt félmegoldásokra! Egy korábban, akár 80-90-es években épült családi házban a fa nyílászárókon, falnyílásokon és kéményeken minimum 2-400m3 levegő mozgott óránként szeles időben, de ha jó volt a kőműves, meg az ablak, akkor 4-800m3 is lehetett. Ugye emlékszünk még sok helyen a szélben lobogó függönyre becsukott ablak mellett. Ezután elkezdték teljesen logikusan leszigetelni a házat és lecserélni a nyílászárókat. Ehhez társul az új építésű házaknál, hogy mivel már nem kalákában tákolták a házat és az építőanyagok is változtak, így kevésbé lett porózus, repedezett, tömítetlen a szerkezet. Miután szépen lezártunk minden nyílást és ezt szakszerűen, jól csináltuk meg, akkor az első télen választani kellett a magasra ugrott páratartalom miatt, ami sokszor elérte a 80-85%-ot is. Vagy nyitva marad bukóra egész télen az ablak, vagy vizesedik a ház, penészesedik a fal. Egyesek úgy vannak vele, hogy mivel nem hűl ki a lakás, így biztosan nem megy ki sok meleg. Ez csak azért van mert a kazánja jól működik és nem látja a gázszámlán külön tételben a bukóablakra jutó rezsit. Egy 40x40cm-es bukóablak egy téli szezonban 45-50000.-Ft-nyi meleget enged el. Így tudjuk tartani általában a 40-60% közti ideális páratartalmat. Ha azt látjuk, hogy 60% alatti páratartalomnál is kiüt a pára, az mindenképpen építészeti probléma egy normálisan fűtött lakás esetében. 70-75% páratartalom felett viszont szinte már kötelező, hogy valahol lecsapódjon. Aki tovább akar lépni ezen az először becsukja az ablakot és veszi az olcsónak tűnő párátlanítókat. Ha nem túl jó a szigetelés, akkor részlegesen megoldódik a történet pára tekintetében. Ha nem akkor jön az elektromos párátlanító. 3-400W teljesítmény kell egy igazán párás házhoz, ami úgy 20liter/nap párátlanító teljesítmény névlegesen. Visszajelzések alapján napi 8-10 liter vizet fog meg a készülék egy 70% páratartalom feletti lakásból. A legszebb a történetben amit senki nem lát, csak esetleg érez, és tudat alatt azért szellőztet folyamatosan, az hogy nagyon rossz a levegő szellőztetés nélkül a lakásban. Ha a szobatermosztáton nem csak hőmérséklete, esetleg párát látnánk kijelezve, hanem CO2 érték is, akkor nyugodtan, túlzás nélkül mondom, hogy sokan menekülnének a lakásból, vagy nem akarnának egész éjjel nyitott ablak nélkül aludni. Az erdei levegő általában 400ppm egység CO2-t tartalmaz (1000ppm érték, jelent 0,1%-os koncentrációt). Nagyjából 1000ppm-ig egészséges. 2000ppm körül már gyakorlatilag azt érezzük mint amikor bemegyünk egy zsúfolt tárgyalóba és 5 perc után megszólalunk, hogy ablakot kéne nyitni mert nincs levegő. 2-3000ppm felett már fejfájás és rossz közérzet a normális jelenség. Az érzékenyebbek sokszor már 1500ppm érték felett nem értik miért fáj a fejük. Az életben ez úgy van, hogy ha este kiszellőztetjük a lakást akkor egy normális 6-800ppm érték mellett elalszunk. Ezután éjszaka lassan elhasználjuk a levegőt, aminek következtében hajnalra 2-3000ppm értékre nő a CO2 szint. Ehhez lassan hozzászokik a szervezet, hiszen egy elhúzódó, nem hirtelen történt állapotváltozás. Reggel nyűgösebbek, fáradtabbak vagyunk, hiszen a szervezetünk nem kapta meg a szükséges oxigén menyiséget. Lényegében lassan lassan fuldoklik, mintha mindig a víz alá dugnák a fejünket, de azért nem annyira, hogy rögtön meghalljunk. Viszont az agy és a szerveink sem kap elég oxigént. A csecsemőknél tudjuk mivel jár a rövid ideig való születéskori oxigénhiány. Mi hasonló, de szerencsére kevésbé durva oxigénhiány miatt tesszük tönkre idősebb korunkra szervezetünket a tartós fuldoklással. Ez egy gyorsabb öregedéshez, betegségekre nagyobb fogékonysághoz, allergia érzékenységhez vezet. Ha egy ilyen oxigénszegény helyiségbe lépünk a jó levegőről, rögtön pánikol a szervezetünk, de az éjszakai lassú oxigénfogyást lényegében megszokjuk. Ez ugyanolyan, mint amikor a békát forró vízbe dobjuk és pánikszerűen menekül, de ha hideg vízbe tesszük és lassan melegítjük, akkor szépen megfől, anélkül hogy ki akarna jönni a vízből. Ugyanilyen jelenség történik velünk éjszaka a hálószobában. Aztán jón a kifogás: Van 120m2-es lakásom, nagy a légtér és nyitva a lakáson belül minden ajtó. Na hát nekik mondom, hogy úgy ahogy egy gázbojler szén-monoxidja megtud ölni egy ekkora házban is egy családot a CO2 is szép lassan teszi a dolgát. Csak kis kitérőként azért itt gyorsan megjegyzem, több ügyfelünknél is beszélgetés közben előjött, hogy a szénmonoxid érzékelő rendszeresen jelez, de kinyomja, szellőztet egyet és kész. Más megoldáson nem töri a fejét. Gyakorlatilag ha szépen lassan megmérgezzük magunkat és meghalunk az nem fáj, de ha penész van a falon és festetni kell, az igen!!! Van aki kínlódik, fórumokat olvas, barkácsol és csodákra vár. Lehet az ablakra réseket fúrni és beengedni a friss levegőt, abban a tudatban, hogy ez nem nagyon növeli a fűtésszámlát, de kérem, akkor miért nem hagytuk meg a régi ablakot? Minek szigeteltünk, ha a hideget beengedjük! A legszebb, hogy sokszor ez sem elég csak úgy, hanem egy központi kis ventilátor kerül a fürdőszobába vagy a WC-be, ami párára kapcsol és az ablakréseken folyamatosan szívja be a hideget. Ha bejön egy vevőnk WC ventilátorért, akkor sokszor azt kérdezi, hogy menyi levegő megy ki a zsalus ventilátor résein, mert nem szeretné ha kimenne a meleg azon a negyed milliméteres hézagon, közben az ablakokon sokszor 20-25 x 1-1,5cm-es légbeeresztőkön engedik be a levegőt, hogy ne legyen penész. Normálisak vagyunk kérem? Ha jó megoldást keresünk akkor az a hővisszanyerős szellőztető. Nem csodákat ígérve ár-érték arányban egy optimálisan 60-80%-os hő megtakarítással egy kellemes oxigéntartalmú és páratartalmú levegőt érhetünk el. Ami fontos, hogy se többet, se kevesebbet ne szellőztessünk, mint amire szükségünk van. Egy nagyjából 120m-es háznál 50-190m3/h levegőre van szükségünk, annak függvényében, hogy épp távol vagyunk-e otthonról, vagy ép párnacsata zajlik, vagy zuhanyzás, főzés. Ez nem sok levegő, és nem is hideg. Csupán arról kell gondoskodni a számításunk alapján, hogy mindig optimális legyen. Ha nem akarjuk kapcsolgatni akkor fel kell szerelni egy CO2 mérőt, ami fokozatmentesen gondoskodik a CO2 szintnek megfelelő légmennyiségről. Páraérzékelőt azért nem szoktunk külön javasolni vezérléshez, mert normál esetben nagyobb a CO2 igény mint a pára miatti szellőztetési igény. Csak sajnos ez utóbbit nem látjuk otthon és "amit nem látunk az nem, fáj, csak esetleg a fejünk reggel". Nem javasoljuk azt sem, hogy túlzásba essünk, hiszen a többletként kivitt levegő is tartalmaz hőt, valamint, a helyette bejött levegő szmog, pollen tartalmát sem szeretnénk. Ha úgy érzi érdekli a téma olvasson tovább az oldalainkon, vagy kérjen árajánlatot készülékre.