MASTER DF30P ipari dobventilátor (IP44)

Az alábbi kis egyszerű leírás nem szakembereknek készült. A fő célja, hogy az egyszerűbb csarnok szellőztetési problémákat rugalmasan, többszöri nekifutás nélkül megoldják, és ne fussanak fölösleges első köröket.

Érezzük, hogy a csarnokban meleg van, de nem tudjuk mihez kezdjünk és a "józan paraszti ész" elve alapján belekapunk ebbe, abba, gondolva, hogy mi majd olcsó megcsináljuk a semmiből, hogy jó legyen. Ilyenkor viszont többször évről-évre ráköltünk észrevétlenül nem keveset és valahogy mégsem jó. Nem kell a jó dologhoz feltétlenül letolni a gatyát, de néhány áramlástani alapelvet figyelembe kell venni és ha ezekre ügyelünk, akkor nem fogunk évről-évre ugyanazzal a problémával küzdeni, új megoldások keresésével. Az alábbiakban a már működő, de nem a jelenlegi terhelésre tervezett csarnokok utólagos szellőztetésének optimalizálására vannak javaslatok. A jó kialakításhoz először meg kell határozzuk a szükséges légmennyiséget, majd ha ez megvan akkor ki kell alakítani a megfelelő átszellőztetést.

Légmennyiség meghatározása:

Ha általános csarnokról beszélünk és a nyári melegben szeretnénk hűvösebbet, akkor a ventilátor teljesítmények kiválasztásánál az alábbi általános értékekkel számoljunk:
- Raktár vagy nem nagyon melegedő gépekkel megpakolt csarnokok esetében a légtérfogatot szorozzuk fel 5-el. Ha nincs melegedő gép, akkor általában nyáron hajnali 1-2 óra felé bekapcsolva és reggel 5-6 óráig járatva sokszor kora délutánig jó időnk van bent. Délután, ha meleg van már bent is, akkor az intenzív szellőztetéssel megakadályozzuk, hogy sokkal melegebb legyen bent, mint kint.

- Melegedő gépekkel és normál gépekkel, vagy raktárral egy légterű csarnokoknál a légtérfogatot szorozzuk meg 10-el.
- Fröccsöntő és egyéb nem csak normál melegedő, hanem  fűtőszálakkal, egyéb extra melegedéssel járó készülékek, például akár kompresszor házaknál is az alábbival számoljunk: A gépek által elektromosan felvett teljesítmény Wattban / 2 /3,5 = a szükséges légmennyiséggel. Ez mellé számoljuk ki a a légtérfogat 10x-esét és a kettő közül a nagyobbikat válasszuk. Ha például van egy 25m2-es, 6m magas kompresszor ház, akkor a 10x25x6=1500m3/h. Ha van benne 150kW csavarkompresszor, akkor 150000W/2/3,5=21428m3/h. A nagyobbik érték a 21428m3/h. Ebből is látszik, hogy sokszor miért van sokszor nyitott ajtó mellett is 80 fok a kompresszorházban. A huzattal beáramló levegő ennél sokszor jóval kevesebb. Ezeket a képleteket ne a tankönyvben keresse. Az élet szülte.
Ha nagy szám jön ki, sokan úgy válik, hogy biztos túlzás, de ha a meleg nyáron rosszul lesz a dolgozó, leáll a termelés, vagy elhullik a tehén, akkor az ezekből erdő károkról elég keseregve mesélnek.

Az, hogy van egy légmennyiségünk és veszünk egy ventilátort, még messze nem elég. Azt hamar megtanultuk, hogy a levegő nem hülye. Arra megy amerre a legkönnyebb. Ha a csarnok falának a közepére teszünk egy ventilátort és vele szemben nyitunk egy ajtót, akkor nagyjából 6m-es sávban fog mozogni a levegő, a mellette lévő részeken már semmi nem mozdul. A tapasztalat az, hogy 6m-enként ventilátornak kell lennie, ha a falra teszünk belőlük. Ennél ritkább kiosztásnál biztosan lesznek holttereink, ahol 2-3 lépést jobbra balra lépve egész más lesz a közérzet.
Tehát ha szerencsénk van és két szemközti falon meg tudjuk oldani a bepótlást és az elszívást, akkor a fal hosszát elosztjuk -al. Ez megadja a ventilátorok mennyiségét. A fentiekben kiszámolt légmennyiséget elosztjuk a ventilátorok számával, és megvan, hogy egy ventilátor légszállítása. mekkora kell legyen. Ezek után 6 méterenként tegyük fel a ventilátorokat. Ha a csarnok hossza nem nagyobb 30m-nél, akkor általában elég az elszívás és vele szemben szabad beáramlást kell biztosítani. Hosszabb helyiségeknél az egyik falon befújunk, a másikon elszívunk. Ha 80-100m-nél nagyobb  a távolság, akkor szükség lehet belső légtovábbító ventilátorokra.

Természetesen sokszor nincs lehetőség a fentiek szerinti kialakításra. Megoldható, hogy az egyik oldalon fali, a másik végén tetőventilátorok vannak, ha a csarnok végén egy másik csarnok van folytatásban. De akár az egyik oldalon fali ventilátor, a másikon légcsatorna van, vagy pedig belső légtovábbító ventilátorokkal mozgatjuk ki a holtereket és átlóban szellőztetünk.

A mennyezet ventilátorok és egyéb padló, fali ventilátorok a hőérzetet javítják néhány fokkal. Ha a csarnokban már negyven fok van, akkor a 35 fokos hőérzet sem sokat segít. Ezek csak a holterek, zártabb részek, közvetlen munkaterületből való levegő kimozdításra valók. A csarnok hűtését, friss levegő ellátását legkedvezőbben nyáron friss levegővel tudjuk megoldani.